TUDÁSKÖZPONT

Az fenntarthatóság tantárgy projektérettségivel zárul. Az  alábbiakban a projektmódszert mutatjuk be.

Egy nemzetközi kutatás eredményei

FOGALOMTÁR

adaptációs képesség: Az adaptációs képesség a környezet változásaihoz való alkalmazkodóképességet jelenti. Értelmezhető egyénre, közösségekre, társadalomra, ökoszisztémára, gazdálkodásra egyaránt. Például egy életközösség klímaváltozáshoz való adaptációs képességét meghatározza: az életközösséget ért hatások súlyossága (például: hőhullámok, árvizek ereje és száma); az életközösség tagjainak állapota (például: egészségük, kompetenciáik); az alkalmazkodást támogató külső tényezők (például: zöld növényzet) jelenléte; és az életközösség tagjai közötti kapcsolatok milyensége, szervezettsége.

adománybolt: Angol nevén charity (cseriti) bolt. Olyan üzlet, ahova az adományozók leadják a még használható eszközeiket, tárgyaikat, ruhaneműjüket. Így nem válnak azonnal hulladékká. Ezeket bárki megvásárolhatja a használt cikkek piaci ára alatt, általában arra rászorultak keresik. Az adományboltok a szociális hálót is erősítik azzal, hogy nehéz sorsú, jobbára munka nélküli embereket alkalmaznak, akik így munkalehetőséget kapnak.

biomassza: Az élőlények és az általuk megtermelt, belőlük keletkezett élettelen szerves anyagok összességé.

biomimikri: A természetből ellesett megoldások alkalmazása. Olyan technológiák gyűjtőneve, amelyeket az élőlények - az evolúció során hosszú idő alatt - fejlesztettek ki. Napjainkban a biomimikri legfontosabb célja, hogy olyan, a természetben már jól bevált eljárásokat alkalmazzanak a termékek előállításához vagy egyéb folyamatokhoz, amelyekkel hosszú távon biztosíthatják a fenntarthatóságot a Földön. Például: a bogáncs ihlette tépőzár, pókfonál ihlette kötél, a termeszvárak ihlette szellőzési megoldások.

endemikus faj: Más néven honos vagy bennszülött állat- vagy növényfaj, amelynek egy adott, körülhatárolt terület a "hazája". A hegységekkel körülzárt Kárpát-medence gazdag endemikus fajokban, ilyen például a bánáti bazsarózsa vagy a pilisi len, illetve a rákosi vipera.

élelmiszer-kilométer: Az az út, amelyet az adott termék a termesztési és előállítási helyétől a fogyasztó asztaláig megtesz. 

értékcsökkentő újrahasznosítás: Az újrahasznosításnak az a fajtája, amelynek során gyengébb minőségű termék születik. Például PET-palackból nejlonzacskó, az irodai papírból vécépapír.

értéknövelő újrahasznosítás: Az újrahasznosítás (angolul: upcycling) során az anyag a jellegét megtartja. Például: az üveg hasznosítása vagy a papírhulladékból készülő kartonbútorgyártás. 

globalizáció: Az a 20. században felerősödő, és napjainkban is tartó folyamat, amelynek során a világban - elsősorban a nyugati civilizáció és az infokommunikációs eszközök terjedésének hatására - egységesedés megy végbe a gazdaságban, a pénzügyi életben, a kultúrában stb. Például: ugyanazok a termékek, márkák, ételek, filmek, zenék, technológiák, üzletláncok elérhetőek mindenütt a világon. A globális piacgazdaság miatt sérülhet a helyi társadalmak és kormányok önállósága. A globalizáció fogalma eredetileg a globális környezetvédelmi problémák kapcsán a 1960-as évek környékétől kezdve került be a közgondolkodásba, jelezvén, hogy a helyi cselekvésnek is vannak, lehetnek globális hatásai. Ekkor született a szlogen: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!

helyi ökoszisztéma: Más néven helyi életközösség. Például egy lakótelepülés környékén lévő erdők és a bennük élő élőlények életközössége.

fair trade: Az egyik legelterjedtebb, méltányos vagy etikus kereskedelmet tanúsító védjegy. Annak érdekében hozták létre, hogy a világkereskedelemből származó hasznot az iparosodott és a fejlődő országok között gazdasági, szociális, illetve ökológiai szempontok alapján osszák el. Azokra a termékekre tehetik rá, amelyek esetében biztosították a termelők anyagi biztonságát, és figyelembe vették a környezeti körülményeket is. Alapvetően csokoládéra, kakaóra, kávéra kezdték el alkalmazni, de lehet már banánt, narancsot, sőt virágot és ruhát is kapni fair trade címkével. 

fenntartható fejlődés: Az ENSZ 1987-ben a Közös jövőnk jelentésben fogalmazta meg, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 2015-ben pedig az ENSZ-tagállamok elfogadták a fenntartható fejlődési célokat, melyek egymással kapcsolatban álló keretrendszerként mutatnak utat az élet, a világ minden területén.

fenntartható település (vagy ökováros): Olyan település, amely terveit, stratégiáit a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően készíti el és valósítja meg. Többek között a megújuló energiára, a zöldfelületek növelésére, az újrahasznosításra, a komposztálásra, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, az okos közösségi közlekedésre és egyéb innovatív és egyben fenntartható technológiákra építi a működését. A település jövőjét a lakossággal közösen, az érdekeltek és érintettek széles körű bevonásával tervezi és alakítja.

FSC-minősítés: A Forest Stewardship Council rövidítése, ami azt igazolja, hogy a termék felelős erdőgazdálkodásból származik. A tanúsítvány egy ellenőrzött szempontrendszer alapján hitelesíti, hogy mind az erdőművelés, mind a termék előállítása a környezet és a társadalom szempontjából is felelős módon történt. Többek között az erdőművelés, a fakitermelés során nem csökkent a biológiai sokféleség, nem sérültek az alapvető ökológiai folyamatok, és figyelembe vették a helyben élők, valamint a közreműködő munkások emberi jogait.

felelős turizmus: Más szóhasználattal szelíd vagy fenntartható turizmus. A turizmusnak az a módja, melynek során mindenki (beleértve a turistát, a szálláshelyeket, a kormányzatot, a civil szervezeteket stb.) törekszik a helyi környezeti és kulturális értékek megőrzésére azáltal, hogy minimalizálja a turizmus negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Továbbá pozitív változásokat próbálnak elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatokra építve (helyi termékek vásárlása, helyi szokások tiszteletben tartása stb.). 

hidrogénezett növényi olaj: Olyan kémiai eljárással kezelt olaj, amely során a növényi olajokat alkotó vegyületeket úgy módosítják, hogy azok zsírszerűvé szilárdulnak. A hidrogénezés során olyan telítetlen zsírok, úgynevezett transzzsírok keletkeznek, melyek károsak lehetnek az egészségre. 

home office: A home office egy angol kifejezés, otthoni munkavégzést jelent. Magyarországon 2020ban a járvány idején bevezetett korlátozó intézkedések miatt terjedt el széles körben.

karbonlábnyom: A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgáz-kibocsátáshoz - szén-dioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

karbonsemleges épület. A karbonsemlegesség (rövidítése: NZEB, az angol elnevezés alapján: nearly zero energy building) azt jelenti, hogy egy ház építése, használata, illetve működtetése során a lehető legkisebbre csökkentették az üvegházhatású gázkibocsátást, azaz a karbonlábnyomot. A nélkülözhetetlen kibocsátásokat pedig - amelyek a szállítás, az alapanyagok előállítása során keletkeztek - kompenzálták, például faültetéssel vagy valamilyen zöld projekt megvalósításával.

körkörös gazdálkodás: Olyan termelési folyamat vagy annak egy-egy eleme, amelyben már a termék tervezésénél és gyártásánál számításba veszik a további hasznosíthatóságot. Ezen túl azt is megszervezik, hogy az életútja végéhez érő terméket vagy annak anyagát ismételten felhasználják nyersanyagként egy új termék előállításához. Például: átalakítás, visszaváltható, újrahasználható csomagolóanyag. Így nem vagy csak kevesebb nyersanyagot kell kiemelni a természetből, és kevesebb vagy nulla hulladékot kell lerakni.

körkörös gazdaság: Az a gazdasági modell, melyben a cél a termékek élettartamának a lehető leghosszabbra nyújtása, a tartósságra, javíthatóságra és az alapanyagok újrahasznosíthatóságára való törekvés. Ebben a modellben a már megvásárolt termékek "második esélyt" is kaphatnak azzal, hogy megjavíthatóak, vagy átalakítják, kölcsönzik, esetleg továbbadják őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és a késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. (Forrás: EC.Europa)

közösségi iroda. Közösségi iroda, angol nevén co-working office, ahol a dolgozók általában szabadfoglalkozásúak, például vállalkozók, akik ugyan egy helyszínen, de különböző cégeknek, projekteken, feladatokon dolgoznak. Így nem kell egyenként állandó irodát bérelniük, közösen használják az irodai szolgáltatásokat, tárgyalókat, és egymással is kapcsolatot tudnak építeni.

méltányos kereskedelem. Átlátható, ellenőrizhető kereskedelmi lánc a termelőtől a fogyasztóig, amely a folyamatban részt vevők emberi és anyagi megbecsülésén alapul. A kifizetett összeg valóban fedezi a termelők és közreműködők anyagi és munkaráfordításait.

mennyiségi turizmus: A mennyiségi turizmus a turizmusnak olyan formája, amikor az utazás szervezője nyereségét elsősorban a turisták számának növelésével akarja elérni. A mennyiségi turizmus nagy terhet ró a környezetre az odautazás, a helyi erőforrások túlhasználata, a hulladéktermelés révén, és ronthatja a helyi lakosok életminőségét is.

mikroműanyagok: A környezetbe, talajba, élővizekbe, óceánokba kijutó, szinte mindenütt előforduló 5 milliméternél kisebb műanyagdarabok. Ezek származhatnak közvetlenül mikroműanyagként kozmetikumokból, impregnálószerekből vagy kopás útján, például autógumikról vagy nagyobb műanyagok (palackok, zacskók) feldarabolódásából.

mulcs: Talajtakaró réteg, amely megóvja a talajt a kiszáradástól, és hátráltatja a gyomnövények fejlődését a veteményben. Ha természetes mulcsot (fűrészpor, fűnyesedék, kéregőrlemény stb.) használunk, azzal a talaj tápanyagtartalmát is növelni tudjuk.

nomofóbia: A fogalom a "no mobil phobia" angol kifejezésből származik. Tünete minden olyan helyzettől való félelem, ahol különböző okokból - térerő hiánya, lemerülés stb. - a mobiltelefon nem használható.

ökoturizmus: A szelíd turizmusnak kifejezetten a természeti értékek megismerésére, bemutatására, megóvására összpontosító ága. 

özönfajok: Egy adott társulásban megjelenő, agresszívan terjeszkedő idegenhonos invazív növény- és állatfajok, melyek elszaporodva és elterjedve veszélyeztetik az őshonos flóra és fauna egyensúlyát, kipusztítva a védekezésre, versengésre képtelen helyi bioszféra egyes elemeit. Az özönfajok az élőhelypusztulás után a második legnagyobb veszélyt jelentik a biodiverzitásra, a fajok kipusztulására. Az Európában élő mintegy 12 ezer idegenhonos fajnak csak kb. a 10-15%-a inváziós.

nulla hulladék. Az Egyesült Államokból indult mozgalom a "Zero Waste", követői nem a teljes hulladékmentességre (ezt gyakorlatilag nem lehet elérni), hanem a megtermelt hulladékuk minimalizálására törekszenek. Ez azt jelenti, hogy elsődlegesen a megelőzésre fókuszálnak, de ha ez nem lehetséges, akkor csak olyan termékeket vásárolnak, amelyek többször újrafelhasználhatók vagy szelektív hulladékgyűjtéssel újrahasznosíthatók.

organikus pamut vagy biopamut: Olyan módon termesztett gyapot, illetve olyan anyagokkal és eljárásokkal készített pamut, melyek során a lehető legkisebb a környezetterhelés. (Például: nem használnak vegyszereket vagy környezetbarát vegyszereket használnak, esővízzel öntöznek.).

ökológiai lábnyom: Az ökológiai lábnyom egy olyan, hektárban kifejezett mutatószám, amely az ember természetre gyakorolt hatását jelzi. Megjeleníti annak a területnek a nagyságát, ami elegendő az ember éppen aktuális életviteléhez szükséges javak megtermeléséhez, és a keletkezett hulladék és károsanyag-kibocsátás semlegesítéséhez. Például: az élelem, lakhatás, használati tárgyak előállításához szükséges föld- vagy vízterület, vagy az energiahasználat során kibocsátott szén-dioxid közömbösítéséhez szükséges erdőterület.

ökoszisztéma- szolgáltatások: Az ökológiai rendszer által biztosított hasznot nevezzük ökoszisztéma-szolgáltatásnak. Például: tiszta levegő, ivóvíz, ehető élelmiszerek, nyersanyagok, rekreáció, szén-dioxid elnyelése, hőmérséklet-kiegyenlítés. Ez a fogalom összekapcsolja a természetet a társadalommal, különösen a jólléttel és a gazdasággal. Sajnos az ökoszisztémák állapota egyre inkább romlik, ezért sok szolgáltatás is veszélybe kerül vagy megszűnik, aminek helyettesítése költséges vagy megoldhatatlan.

ökotérképezés. Az ökotérképezés egyszerű, a munkatársak (iskolában, diákok, tanárok, településen a lakók, otthon családtagok) bevonásával közösen végezhető tevékenység. Célja, hogy felmérjék, grafikusan láthatóvá tegyék, hogy mit lehet vagy kell változtatni ahhoz, hogy minél kisebb energiával, vízzel, hulladékkal járjon az épület, település fenntartása. Beemelhetők emberi, közösségi igények is, mint például a leülők, társalgók, zöldfelületek, növények. Az elkészült térképek kiváló lehetőséget teremtenek a közös megbeszélésre, tervek készítésére, közös cselekvésre. Az épületek ökotérképezése az iparból ered, ahol felmérik, mekkora környezeti terheléssel jár az üzem, a vállalat működése. A tapasztalatokat grafikusan megjelenítik, így könnyen átlátható, mi az, ami megfelelő, és mi az, ami fejlesztést kíván. Az ökotérképezést Heinz-Werner Engel belga ökotanácsadó fejlesztette ki.

ökodizájn: A formatervezés azon módja, mely során a termék teljes életciklusára vetítve figyelembe veszik az ökológiai szempontokat. Ilyenek: a készülő tárgy élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásai; a környezettudatosság, a gazdaságosság. 

ökológiai folyosó: Olyan - lehetőleg természetes - növényekkel borított élőhelysáv, amely nagyobb kiterjedésű természetes élőhelyeket köt össze. Az összeköttetések hozzájárulnak bizonyos fajok vándorlásához, a nagyobb területek biológiai sokféleségének fenntartásához. Ilyen folyosók lehetnek a művelt területek között meghagyott erdősávok, vagy a patakok, folyók mentén meghagyott ártér az eredeti növényborítással. 

pannon gyepek: Területileg szorosan a pannon régióhoz kapcsolódó, füvek uralta, a pannon térségre jellemző, változatos fajösszetételű növénytársulások elnevezése.

passzív ház: Épületekre alkalmazott minősítési rendszer. Egy épület azért passzív, mert szinte egyáltalán nem vesz fel energiát. Nincs benne szükség aktív fűtésre vagy hűtésre, anélkül kellemes hőérzetet lehet benne biztosítani. Ehhez a hőveszteséget nagyon alacsonyan tartják, míg az emberek és a különböző gépek, berendezések hőleadásából származó belső hőt hasznosítják. A házat jó szigeteléssel látják el (szerkezet, épületgépészet, nyílászárók stb.), ahol lehet, ott alkalmazzák a megújuló energiát (napenergia, geotermikus energia stb.), és kiépítenek egy olyan szellőző-hőcserélő rendszert, amelyben az elhasznált levegő hőjét megkapja a bejövő friss levegő.

rekultiváció: A rekultiváció vagy újraművelés egy (pl. bányaművelés, hulladéklerakás, talajszennyezés miatt) lepusztult természeti terület eredetihez közeli visszaállítása.

rendszergondolkodás: Az a megközelítésmód, amikor a figyelmet az összefüggésekre, valamint az egyes döntések további következményeire fordítjuk, mielőtt beavatkozunk egy rendszer működésébe. Ennek egyik eljárása a rendszerdinamika. Ez egy számítógépes elemzéssel támogatott módszer, ami úgy vizsgálja a rendszereket, hogy az elemek tulajdonságait, kapcsolatait, egymásra hatását és mindezek időbeli változásait együtt elemzi. Segítségével modellezhetők a lehetséges forgatókönyvek, feltárhatók a problémák okai, és így könnyebben megtalálhatók, módosíthatók a megoldásokhoz vezető utak.

üvegházhatás: A légkörben jelen lévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására a Napból érkező, földfelszínt felmelegítő és onnan visszaverődő sugárzás nem tud visszajutni a világűrbe. "Csapdába esik" a légkörben, ami a földi légkör felmelegedését okozza globálisan.

városiasodás: A települések ellátottságának, szerveződésének fejlődése, az ott lakók életmódjának változása, városi jellegűvé válása.

városodás: A városok, valamint a benne élők számának emelkedése.

vintázs/vintage: A divatban a '20-as évektől a '60-as évekig uralkodó viseletből származó vagy arra emlékeztető öltözékek, kiegészítők stílusának összefoglaló neve.

vízlábnyom: Egy termék előállításához vagy tevékenység végzéséhez, vagy az ember napi tevékenységéhez szükséges vízmennyisége.

zárótársulás: Az adott élőhelyre, éghajlati és talajadottságokra jellemző legváltozatosabb összetételű egyensúlyi társulás, amely hosszas fejlődési folyamat eredményeképp jött létre.

zöldbefektetés: Olyan befektetés, amely közvetve vagy közvetlenül jót tesz a természeti környezetnek. A zöldbefektetések célpontjai olyan projektek, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére, helyreállítására, alternatív, megújuló energiaforrások létrehozására, a víz és a levegő tisztaságára, tisztítására és más környezetvédelmi fókuszú tevékenységekre koncentrálnak.

zöldmezős beruházás: Olyan új ipari vállalkozás kialakítása, beruházása, amely egy addig mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Szemben a barnamezős beruházással, mely korábbi (jellemzően leromlott állagú) épületeket vagy azok lebontása után a területet újra használatba veszi, használja a korábbi infrastruktúrát. A barnamezős beruházás nem vesz el új értékes termőterületeket, azonban a rekultivációs, esetleges műemlékvédelmi vagy építményrestaurálási költségek miatt jellemzően drágább, mint a zöldmezős.

zöldszakma/ zöldmunkahely: A zöldszakmák olyan szakterületek, munkakörök, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak a természeti környezet helyreállításához és/vagy a környezetvédelmi minőség megőrzéséhez.ábbiakban néhány friss információt olvashatsz kutatásokból, szakirodalomból. Jó böngészést!