A Zöld Föld pedagógiai program letölthető anyagai

• A tankönyv online formátumban letölthető, és fizikai formában itt megrendelhető.
• A munkafüzet online formátumban letölthető, és fizikai formában itt megrendelhető.
• A tanári kézikönyv online formátumban érhető el.

Zöld Föld kerettantervek

Fenntarthatósági kerettanterv 9-10. évfolyam

Fenntarthatósági kerettanterv 11-12. évfolyam 

Zöld Föld tankönyvek és munkafüzetek

Zöld Föld tankönyv 9-10. évfolyam

Zöld Föld haladóknak tankönyv 11-12. évfolyam

Zöld Föld munkafüzet 9-10. évfolyam

Zöld Föld munkafüzet haladóknak 11-12. évfolyam

Zöld Föld tanári segédletek

Tanári módszertani kézikönyv 9-10. évfolyam

Tanári módszertani kézikönyv 11-12. évfolyam

FOGALOMTÁR

adaptációs képesség: Az adaptációs képesség a környezet változásaihoz való alkalmazkodóképességet jelenti. Értelmezhető egyénre, közösségekre, társadalomra, ökoszisztémára, gazdálkodásra egyaránt. Például egy életközösség klímaváltozáshoz való adaptációs képességét meghatározza:

• az életközösséget ért hatások súlyossága (például: hőhullámok, árvizek ereje és száma);

• az életközösség tagjainak állapota (például: egészségük, kompetenciáik);

• az alkalmazkodást támogató külső tényezők (például: zöld növényzet) jelenléte;

• és az életközösség tagjai közötti kapcsolatok milyensége, szervezettsége.

adománybolt: Angol nevén charity (cseriti) bolt. Olyan üzlet, ahova az adományozók leadják a még használható eszközeiket, tárgyaikat, ruhaneműjüket. Így nem válnak azonnal hulladékká. Ezeket bárki megvásárolhatja a használt cikkek piaci ára alatt, általában arra rászorultak keresik. Az adományboltok a szociális hálót is erősítik azzal, hogy nehéz sorsú, jobbára munkanélküli embereket alkalmaznak, akik így munkalehetőséget kapnak.

biomassza: Az élőlények és az általuk megtermelt, belőlük keletkezett élettelen szerves anyagok összessége.

biomimikri: A természetből ellesett megoldások alkalmazása. Olyan technológiák gyűjtőneve, amelyeket az élőlények - az evolúció során hosszú idő alatt - fejlesztettek ki. Napjainkban a biomimikri legfontosabb célja, hogy olyan a természetben már jól bevált eljárásokat alkalmazzanak a termékek előállításához vagy egyéb folyamatokhoz, amelyekkel hosszú távon biztosíthatják a fenntarthatóságot a Földön. Például: a bogáncs ihlette tépőzár, pókfonál ihlette kötél, a termeszvárak ihlette szellőzési megoldások.

élelmiszerkilométer: Az az út, amelyet az adott termék a termesztési és előállítási helyétől a fogyasztó asztaláig megtesz.

endemikus faj: Más néven honos vagy bennszülött állat- vagy növényfaj, amelynek egy adott, körülhatárolt terület a "hazája". A hegységekkel körülzárt Kárpát-medence gazdag endemikus fajokban, ilyen például a bánáti bazsarózsa vagy a pilisi len, illetve a rákosi vipera.

erőforrás: A termeléshez, szolgáltatás nyújtásához szükséges tényezők: munka, természeti tényezők, tőke, befektetett eszközök, információ.

értékcsökkentő újrahasznosítás: Az újrahasznosításnak az a fajtája, amelynek során gyengébb minőségű termék születik. Például PET-palackból nejlonzacskó, az irodai papírból vécépapír.

értéknövelő újrahasznosítás: Az újrahasznosítás (angolul: upcycling) során az anyag a jellegét megtartja. Például: az üveg hasznosítása vagy a papírhulladékból készülő kartonbútor-gyártás.

fair trade: Az egyik legelterjedtebb méltányos vagy etikus kereskedelmet tanúsító védjegy. Annak érdekében hozták létre, hogy a világkereskedelemből származó hasznot az iparosodott és a fejlődő országok között gazdasági, szociális, illetve ökológiai szempontok alapján osszák el. Azokra a termékekre tehetik rá, amelyek esetében biztosították a termelők anyagi biztonságát és figyelembe vették a környezeti körülményeket is. Alapvetően csokoládéra, kakaóra, kávéra kezdték el alkalmazni, de lehet már banánt, narancsot, sőt virágot és ruhát is kapni fair trade címkével.

felelős turizmus: Más szóhasználattal szelíd vagy fenntartható turizmus. A turizmusnak az a módja, melynek során mindenki (beleértve a turistát, a szálláshelyeket, a kormányzatot, a civil szervezeteket stb.) törekszik a helyi környezeti és kulturális értékek megőrzésére azáltal, hogy minimalizálja a turizmus negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Továbbá pozitív változásokat próbálnak elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatokra építve (helyi termékek vásárlása, helyi szokások tiszteletben tartása stb.).

fenntartható fejlődés: Az ENSZ 1987-ben a Közös jövőnk jelentésben fogalmazta meg, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 2015-ben pedig az ENSZ-tagállamok elfogadták a Fenntartható fejlődési célokat, melyek egymással kapcsolatban álló keretrendszerként mutatnak utat az élet, a világ minden területén.

fenntartható település (vagy ökováros): Olyan település, amely terveit, stratégiáit a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően készíti el és valósítja meg. Többek között a megújuló energiára, a zöldfelületek növelésére, az újrahasznosításra, a komposztálásra, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, az okos közösségi közlekedésre és egyéb innovatív és egyben fenntartható technológiákra építi a működését. A település jövőjét a lakossággal közösen, az érdekeltek és érintettek széleskörű bevonásával tervezi és alakítja.

fsc-minősítés: A Forest Stewardship Council rövidítése, ami azt igazolja, hogy a termék felelős erdőgazdálkodásból származik. A tanúsítvány egy ellenőrzött szempontrendszer alapján hitelesíti, hogy mind az erdőművelés, mind a termék előállítása a környezet és a társadalom szempontjából is felelős módon történt. Többek között az erdőművelés, a fakitermelés során nem csökkent a biológiai sokféleség, nem sérültek az alapvető ökológiai folyamatok, és figyelembe vették a helyben élők, valamint a közreműködő munkások emberi jogait.

gazdasági növekedés: A megtermelt termékek és szolgáltatások értékének növekedése. Számításánál az árak változását figyelmen kívül hagyjuk.

GDP (bruttó hazai termék): Az olyan előállított termékek és szolgáltatások összértéke, amelyeket végső fogyasztásra szánnak, tehát nem a további termelésben használnak fel. Általában egy országra és egy évre számolják.

globalizáció: Az a 20. században felerősödő, és napjainkban is tartó folyamat, amelynek során a világban - elsősorban a nyugati civilizáció és az infokommunikációs eszközök terjedésének hatására - egységesedés megy végbe a gazdaságban, a pénzügyi életben, a kultúrában stb. Például: ugyanazok a termékek, márkák, ételek, filmek, zenék, technológiák, üzletláncok elérhetőek mindenütt a világon. A globális piacgazdaság miatt sérülhet a helyi társadalmak és kormányok önállósága. A globalizáció fogalma eredetileg a globális környezetvédelmi problémák kapcsán a 1960-as évek környékétől kezdve került be a közgondolkodásba, jelezvén, hogy a helyi cselekvésnek is vannak, lehetnek globális hatásai. Ekkor született a szlogen: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!

hatékonyság: A tevékenységhez szükséges erőforrások és az eredmény kapcsolatát kifejező fogalom. Technikailag akkor hatékony egy eljárás, ha a többi, a cél elérésére alkalmas megoldáshoz képest kevesebb erőforrást használ fel. (pl. kevesebb eszközt, vagy létszámot). Gazdaságilag akkor hatékony egy megoldás, ha ugyanakkora pénzbeni ráfordítással több eredményt, vagy ugyanazt az eredményt kevesebb ráfordítással érik el.

helyi ökoszisztéma: Más néven helyi életközösség. Például egy lakótelepülés környékén lévő erdők és a bennük élő növény- és állatfajok életközössége.

hidrogénezett növényi olaj: Olyan kémiai eljárással kezelt olaj, amely során a növényi olajokat alkotó vegyületeket úgy módosítják, hogy azok zsírszerűvé szilárdulnak. A hidrogénezés során olyan telítetlen zsírok, úgynevezett transzzsírok keletkeznek, melyek károsak lehetnek az egészségre.

innovatív iparág: Újszerű megoldásokat alkalmazó, új kutatási eredményeket felmutató termékeket előállító iparág. pl. biotechnológia

karbonlábnyom: A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgáz-kibocsátáshoz - széndioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

karbonsemleges épület: A karbonsemlegesség (rövidítése: NZEB az angol elnevezés alapján: nearly zero energy building) azt jelenti, hogy egy ház építése, használata, illetve működtetése során a lehető legkisebbre csökkentették az üvegházhatású gázkibocsátást, azaz a karbonlábnyomot. A nélkülözhetetlen kibocsátásokat pedig -, amelyek a szállítás, az alapanyagok előállítása során keletkeztek - kompenzálták, például: faültetéssel vagy valamilyen zöld projekt megvalósításával.

körkörös gazdálkodás: Olyan termelési folyamat vagy annak egy-egy eleme, amelyben már a termék tervezésénél és gyártásánál számításba veszik a további hasznosíthatóságot. Ezen túl azt is megszervezik, hogy az életútja végéhez érő terméket, vagy annak anyagát ismételten felhasználják nyersanyagként egy új termék előállításához. Például: átalakítás, visszaváltható, újrahasználható csomagolóanyag. Így nem, vagy csak kevesebb nyersanyagot kell kiemelni a természetből, és kevesebb vagy nulla hulladékot kell lerakni.

körkörös gazdaság: Az a gazdasági modell, melyben a cél a termékek élettartamának a lehető leghosszabbra nyújtása, a tartósságra, javíthatóságra és az alapanyagok újrahasznosíthatóságára való törekvés. Ebben a modellben a már megvásárolt termékek "második esélyt" is kaphatnak azzal, hogy megjavíthatóak vagy átalakítják, kölcsönzik, esetleg továbbadják őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és a késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. (Forrás: EC.Europa)

közösségi iroda: Közösségi iroda, angol nevén co-working office, ahol a dolgozók általában szabad foglalkozásúak, például vállalkozók, akik ugyan egy helyszínen, de különböző cégeknek, projekteken, feladatokon dolgoznak. Így nem kell egyenként állandó irodát bérelniük, közösen használják az irodai szolgáltatásokat, tárgyalókat, és egymással is kapcsolatot tudnak építeni

méltányos kereskedelem: Átlátható, ellenőrizhető kereskedelmi lánc a termelőtől a fogyasztóig, amely a folyamatban résztvevők emberi és anyagi megbecsülésén alapul. A kifizetett összeg valóban fedezi a termelők és közreműködők anyagi és munkaráfordításait.

mennyiségi turizmus: A mennyiségi turizmus a turizmusnak olyan formája, amikor az utazás szervezője nyereségét elsősorban a turisták számának növelésével akarja elérni. A mennyiségi turizmus nagy terhet ró a környezetre az odautazás, a helyi erőforrások túlhasználata, a hulladéktermelés révén, és ronthatja a helyi lakosok életminőségét is.

mikroműanyagok: A környezetbe, talajba, élővizekbe, óceánokba kijutó, szinte mindenütt előforduló 5 milliméternél kisebb műanyagdarabok. Ezek származhatnak közvetlenül mikroműanyagként kozmetikumokból, impregnáló szerekből vagy kopás útján például autógumikról vagy nagyobb műanyagok (palackok, zacskók) feldarabolódásából.

mulcs: Talajtakaró réteg, amely megóvja a talajt a kiszáradástól, és hátráltatja a gyomnövények fejlődését a veteményben. Ha természetes mulcsot (fűrészpor, fűnyesedék, kéregőrlemény stb.) használunk, azzal a komposztálódás a talaj tápanyagtartalmát is növelni tudjuk.

nomofóbia: A fogalom a "no mobil phobia" angol kifejezésből származik. Tünete, minden olyan helyzettől való félelem, ahol különböző okokból - térerő hiánya, lemerülés stb. - a mobiltelefon nem használható.

nulla hulladék: Az Egyesült Államokból indult mozgalom a "Zero Waste", követői nem a teljes hulladékmentességre (ezt gyakorlatilag nem lehet elérni), hanem a megtermelt hulladékuk minimalizálására törekszenek. Ez azt jelenti, hogy elsődlegesen a megelőzésre fókuszálnak, de ha ez nem lehetséges, akkor csak olyan termékeket vásárolnak, amelyek többször újra felhasználhatók vagy szelektív hulladékgyűjtéssel újrahasznosíthatók.

organikus pamut vagy biopamut: Olyan módon termesztett gyapot, illetve olyan anyagokkal és eljárásokkal készített pamut, melyek során a lehető legkisebb a környezetterhelés. (Például: nem használnak vegyszereket vagy környezetbarát vegyszereket használnak, esővízzel öntöznek.).

ökodizájn: A formatervezés azon módja, mely során a termék teljes életciklusára vetítve figyelembe veszik az ökológiai szempontokat. Ilyenek: a készülő tárgy élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásai; a környezettudatosság, a gazdaságosság.

ökológiai folyosó: Olyan - lehetőleg természetes növényekkel borított élőhelysáv, amely nagyobb kiterjedésű természetes élőhelyeket köt össze. Az összeköttetések hozzájárulnak bizonyos fajok vándorlásához, a nagyobb területek biológiai sokféleségének fenntartásához. Ilyen folyosók lehetnek a művelt területek között meghagyott erdősávok, vagy a patakok, folyók mentén meghagyott ártér az eredeti növényborítással.

ökológiai lábnyom: Az ökológiai lábnyom egy olyan hektárban kifejezett mutatószám, amely az ember természetre gyakorolt hatását jelzi. Megjeleníti annak a területnek a nagyságát, ami elegendő az ember éppen aktuális életviteléhez szükséges javak megtermeléséhez, és a keletkezett hulladék és károsanyag-kibocsátás semlegesítéséhez. Például: az élelem, lakhatás, használati tárgyak előállításához szükséges föld- vagy vízterület, vagy az energiahasználat során kibocsátott széndioxid közömbösítéséhez szükséges erdőterület.

ökoszisztéma-szolgáltatások: Az ökológiai rendszer által biztosított hasznot nevezzük ökoszisztéma szolgáltatásnak. Például: tiszta levegő, ivóvíz, ehető élelmiszerek, nyersanyagok, rekreáció, szén-dioxid elnyelése, hőmérséklet-kiegyenlítés. Ez a fogalom összekapcsolja a természetet a társadalommal, különösen a jólléttel és a gazdasággal. Sajnos az ökoszisztémák állapota egyre inkább romlik, ezért sok szolgáltatás is veszélybe kerül vagy megszűnik, aminek helyettesítése költséges vagy megoldhatatlan.

ökotérképezés: Az ökotérképezés egyszerű, a munkatársak (iskolában, diákok, tanárok, településen a lakók, otthon családtagok) bevonásával közösen végezhető tevékenység. Célja, hogy felmérjék, grafikusan láthatóvá tegyék, hogy mit lehet vagy kell változtatni ahhoz, hogy minél kisebb energiával, vízzel, hulladékkal járjon az épület, település fenntartása. Beemelhetők emberi, közösségi igények is mint például a leülők, társalgók, zöld felületek, növények. Az elkészült térképek kiváló lehetőséget teremtenek a közös megbeszélésre, tervek készítésére, közös cselekvésre. Az épületek ökotérképezése az iparból ered, ahol felmérik, mekkora környezeti terheléssel jár az üzem, a vállalat működése. A tapasztalatokat grafikusan megjelenítik, így könnyen átlátható, mi az, ami megfelelő, és mi az, ami fejlesztést kíván. Az ökotérképezést Heinz-Werner Engel, belga ökotanácsadó fejlesztette ki.

ökoturizmus: A szelíd turizmusnak kifejezetten a természeti értékek megismerésére, bemutatására, megóvására összpontosító ága.

önkéntesség: Elkötelezettségből, a közjóért vállalt, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.

özönfajok: Egy adott társulásban megjelenő, agresszívan terjeszkedő idegenhonos invazív növény- és állatfajok, melyek elszaporodva és elterjedve veszélyeztetik az őshonos flóra és fauna egyensúlyát, kipusztítva a védekezésre, versengésre képtelen helyi bioszféra egyes elemeit. Az özönfajok az élőhelypusztulás után a második legnagyobb veszélyt jelentik a biodiverzitásra, a fajok kipusztulására. Az Európában élő mintegy 12 ezer idegenhonos fajnak csak kb. a 10-15%-a inváziós.

pannon gyepek: Területileg szorosan a pannon régióhoz kapcsolódó, füvek uralta, a pannon térségre jellemző, változatos fajösszetételű növénytársulások elnevezése.

passzív ház: Épületekre alkalmazott minősítési rendszer. Egy épület azért passzív, mert szinte egyáltalán nem vesz fel energiát. Nincs benne szükség aktív fűtésre vagy hűtésre, anélkül kellemes hőérzetet lehet benne biztosítani. Ehhez a hőveszteséget nagyon alacsonyan tartják, míg az emberek és a különböző gépek, berendezések hőleadásából származó belső hőt hasznosítják. A házat jó szigeteléssel látják el (szerkezet, épületgépészet, nyílászárók stb.), ahol lehet, ott alkalmazzák a megújuló energiát (napenergia, geotermikus energia stb.), és kiépítenek egy olyan szellőző-hőcserélő rendszert, amelyben az elhasznált levegő hőjét megkapja a bejövő friss levegő.

rekultiváció: A rekultiváció vagy újra művelés, egy (pl. bányaművelés, hulladéklerakás, talajszennyezés miatt) lepusztult természeti, terület eredetihez közeli visszaállítása.

rendszergondolkodás: Az a megközelítésmód, amikor a figyelmet az összefüggések meglátására fordítjuk, keressük az egyes döntések további hatásait, figyeljük a tendenciákat és annak ismertében hozunk napi döntéseket is. Ez a megközelítés segít felismerni a világ összetettségét, kezelni a bizonytalanságot, megérteni a problémák mélyebb okait, ezáltal jobb megoldásokat találni. A rendszergondolkodás, rendszerelemzés kérdéseivel a rendszerdinamika foglalkozik. A rendszerdinamika a rendszer részeit nem elemenként, hanem összefüggéseiben, a részek egymásra gyakorolt hatásában, időbeliségében stb., azaz a működésének egészében tanulmányozza.

smart city, okosváros, okostelepülés: Egy olyan összetett település-fejlesztési irány, melyben a fejlesztés középpontjába a benne élő emberek jóllétét helyezik, amit az "okostechnológia" segít. Egy okosan megtervezett (digitális eszközökkel optimalizált erőforráshasználat, károsanyag-kibocsátás, világítás, közlekedés-szervezés), a lakók jólétét szolgáló, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő zöldfelületek, közösségi terek, szolgáltatások település egyben fenntartható település is.

szürkeenergia: A szürkeenergia az épület, termék vagy szolgáltatás előállítása, szállítása, karbantartása, megsemmisítése során használt vagy szükséges energiát jelöli. Ezt mérőeszközeink a termék használatakor nem mutatják, az energetikai termékcímkék sem jelölik, pedig környezetvédelmi szempontból fontosak. Egy épület esetén - az épület 50 éves élete alatt - a működéséhez használt teljes energiamennyiség legalább 20-50%-a szürkeenergia.

szürkevíz: A vizes helyiségekben keletkező, fogyasztásra nem, de másra még hasznosítható szennyvíz. Például a mosógép vagy a zuhanyzáskor elhasznált víz még alkalmas a WC leöblítésére.

talajdegradáció: A talaj - mint alapvető, megfelelő feltételek között megújulni képes erőforrás - minőségi romlása mennyiségi csökkenése. A talajdegradáció vagy más néven talajpusztulás összetett folyamat. Végbemehet természetes módon vagy emberi beavatkozás következtében. Oka lehet a növénytakaró megváltozása, a biodiverzitás csökkenése, földcsuszamlás, árvíz, belvíz, szél általi erózió, tömörödés, szerkezet-romlás, szennyezések, szerves anyag-csökkenés, területhasználat-változás, elsivatagosodás.

társadalmi felelősségvállalás: Az a tevékenység, amelyet egy intézmény - a törvényi kötelezettségein felül - végez a természetért, a környezetért, az emberekért és a közösségért, amelyben működik. (Vállalatok esetében elterjedt rövidítés a CSR az angol nevének rövidítéséből származik, corporate social responsibility)

teljes életciklus-elemzés: Teljes életciklus-elemzés azt jelenti, hogy a termékek életútját a gyártástól kezdve a hulladékká válásig végigkövetjük.

Az út főbb állomásai:

1. gyártás, (az alapanyagok előállításával, beszerzésével együtt)

2. szállítás,

3. kereskedelmi forgalomba kerülés,

4. a végső fogyasztóhoz való eljutás,

5. használat

6. újra gazdasági körforgásba kerülés

7. végső hulladékká válás (áttekintve a hulladékkezelési lehetőségeket).

Az életciklus-elemzés célja, hogy a termékeket össze lehessen hasonlítani környezetvédelmi szempontból is. (energiahasználat, alapanyagigény, természetkárosítás stb.). Az életút egy-egy elemének kihagyása torz elemzésre vezethet.

tervezett elavulás: A termékek élettartamának tudatos csökkentése vásárlásra ösztönzési céllal. Főként, de nem kizárólag az elektromos és elektronikai (E+E) iparágra jellemző. Például a telefon egy idő után elromlik vagy szolgáltatásai lelassulnak.

urbanizáció: Az emberi települések kialakulása (és fejlődése), sűrűsödése és növekedése.

utaskilométer: A személyszállítási teljesítmény mértékegysége. Egy utaskilométer egy utas egy kilométerre való elszállítását jelenti.

üvegházgáz: Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek átengedik a napsugárzást, de a Föld felszínéről a felmelegedés révén visszasugárzott infravörös sugaraknak csak kis részét sugározzák ki az űrbe, nagyobb részét visszaverik, vagy visszasugározzák a légkörbe, ami az üvegházhatáshoz vezet. E gyűjtőcím alá elsősorban a vízgőz, a szén-dioxid (CO2), valamint a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és egyéb szénhidrogének tartoznak. és több alacsonyabb koncentráció, ezért az üvegházhatás szempontjából nem jelentős gáz.

üvegházhatás: A légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására a Napból érkező, földfelszínt felmelegítő, és onnan visszaverődő sugárzás nem tud visszajutni a világűrbe. "Csapdába esik" a légkörben, ami a földi légkör felmelegedését okozza globálisan.

városiasodás: A települések ellátottságának, szerveződésének fejlődése, az ott lakók életmódjának változása, városi jellegűvé válása.

városodás: A városok, valamint a benne élők számának emelkedése.

világgazdaság: Az országok (nemzetgazdaságok), és a köztük fennálló gazdasági kapcsolatok összessége.

vintázs/vintage: A divatban a '20-as évektől a '60-as évekig uralkodó viseletből származó vagy arra emlékeztető öltözékek, kiegészítők stílusának összefoglaló neve.

vízlábnyom: Egy termék előállításához, vagy tevékenység végzéséhez, vagy az ember napi tevékenységéhez szükséges vízmennyisége.

zárótársulás: Az adott élőhelyre, éghajlati és talajadottságokra jellemző legváltozatosabb összetételű egyensúlyi társulás, amely hosszas fejlődési folyamat eredményeképp jött létre.

zöldbefektetés: Olyan befektetés, amely közvetve, vagy közvetlenül jót tesz a természeti környezetnek. A zöldbefektetések célpontjai olyan projektek, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére, helyreállítására, alternatív, megújuló energiaforrások létrehozására, a víz és a levegő tisztaságára, tisztítására és más környezetvédelmi fókuszú tevékenységekre koncentrálnak.

zöldmezős beruházás: Olyan új ipari vállalkozás kialakítása, beruházása, amely egy addig mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Szemben a barnamezős beruházással, mely korábbi (jellemzően leromlott állagú) épületeket vagy azok lebontása után a területet újra használatba veszi, használja a korábbi infrastruktúrát. A barnamezős beruházás nem vesz el új értékes termőterületeket, azonban a rekultivációs, esetleges műemlékvédelmi vagy építmény restaurálási költségek miatt jellemzően drágább, mint zöldmezős.

zöldszakma / munkahely: A zöldszakmák olyan szakterületek, munkakörök, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak a természeti környezet helyreállításához és/vagy a környezetvédelmi minőség megőrzéséhely.